Magyarországon a földvásárlásra szigorú szabályok vonatkoznak, különösen a mezőgazdasági termőföld esetében. Jelenleg földművesnek nem minősülő állampolgár maximum egy hektárnyi földterületet vásárolhat meg. Ennél nagyobb területet a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú szakképzettséggel vagy szakképesítéssel – az Aranykalászos gazda képzés is ide tartozik – rendelkező személy szerezhet meg.
A földműves a föld tulajdonjogát – a már tulajdonában és haszonélvezetében lévő föld területnagyságának beszámításával – 300 hektár mértékig szerezheti meg. Ezt nevezzük földszerzési maximumnak. A mezőgazdasági földek elővásárlási jogát és a földszerzés feltételeit a 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) szabályozza. Ez a törvény határozza meg, hogy milyen korlátozások vannak és hogyan működik az elővásárlási jog, amiről bővebben is írni fogunk.
Ki vásárolhat termőföldet?
Elsődlegesen regisztrált földművesek vásárolhatnak földet. Földművesnek minősül az a magánszemély, aki:
- mezőgazdasági (pl. Aranykalászos Gazda) vagy erdészeti szakképesítéssel rendelkezik, vagy
- legalább 3 éve mezőgazdasági tevékenységet folytat.
✅ Nem földműves magánszemélyek – Magyar vagy EU-s állampolgárok is vásárolhatnak legfeljebb 1 hektár földet, még ha nem is földművesek.
❌ Jogi személyek (cégek, szövetkezetek, gazdasági társaságok) NEM vásárolhatnak termőföldet, csak bérelhetik azt.
2014. május 1-je óta, ha valaki termőföldet vesz, kötelezően vállalnia kell, hogy:
- Saját maga használja a földet, nem adhatja bérbe másnak.
- Mezőgazdasági célra használja, tehát nem hagyhatja parlagon.
- Legalább 5 évig nem használja másra, például nem építkezhet rajta (kivéve néhány különleges esetet).
Ha ezt nem tartja be, büntetést kaphat, és akár elveszítheti a föld tulajdonjogát is.
Az elővásárlási jog
Ha egy földterületet eladásra kínálnak, az alábbi sorrendben érvényesíthető az elővásárlási jog (a magasabb rangsorban lévő előnyt élvez):
1. Magyar Állam (a Nemzeti Földügyi Központon keresztül, pl. földvédelem miatt).
2. Helyben lakó földművesek, az alábbi sorrendben:
- Aki legalább 3 éve helyben lakik és mezőgazdasági tevékenységet folytat.
- Aki a szomszédos földterületen gazdálkodik.
3. Helyben lakó fiatal földművesek (40 év alatti, földműves státuszú gazdák).
4. Helyben lakó, mezőgazdaságból élő földművesek.
5. Nem helyben lakó, de legalább 3 éve mezőgazdasági tevékenységet folytató földművesek.
6. Mezőgazdasági termelőszervezetek (pl. szövetkezetek, családi gazdaságok).
Ha többen is élni akarnak az elővásárlási jogukkal, a sorrend dönt.
De ez mégis hogyan működik?
1. lépés: A szerződés kifüggesztése
- A földvásárlási szerződést 60 napra kifüggesztik a helyi önkormányzatnál és a földhivatalnál.
- Az elővásárlásra jogosultak ez idő alatt jelezhetik, ha élni kívánnak a jogukkal.
2. lépés: Jelentkezés az elővásárlásra
- Az elővásárlásra jogosultak írásbeli nyilatkozattal jelezhetik szándékukat.
- A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy ugyanazon az áron meg kívánják vásárolni a földet.
3. lépés: Hatósági jóváhagyás
- Ha többen is élnének elővásárlási jogukkal, a törvényben meghatározott sorrend szerint döntenek.
- A végső jóváhagyást a megyei kormányhivatal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adja meg.
4. lépés: Földhivatali bejegyzés
- Ha nincs elővásárló, vagy a jogosultak nem éltek a lehetőséggel, az eredeti vevőé lesz a föld.
A földvásárlás folyamata Magyarországon
A mezőgazdasági termőföld vásárlása több lépcsős, hatósági jóváhagyáshoz kötött folyamat, amely akár 4–8 hónapig is eltarthat.
1. Adásvételi szerződés megkötése
- a vevő és az eladó megegyeznek
- az adásvételi szerződést az ügyvéd elkészíti
- fontos: a vevőnek bizonyítania kell, hogy földműves, ha 1 hektárnál nagyobb földet vásárol.
2. A szerződés kifüggesztése
- Az ügyvéd benyújtja az adásvételi szerződést a helyi önkormányzathoz.
- Az önkormányzat 60 napra kifüggeszti, hogy az elővásárlási joggal rendelkezők élhessenek jogukkal.
- Ha senki nem él az elővásárlási joggal, a vásárlás folytatódhat
3. Hatósági jóváhagyás
- Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – Ellenőrzi, hogy a vevő megfelel-e a földtörvénynek.
- Megyei Kormányhivatal – Jóváhagyja vagy elutasítja az ügyletet.
4. Földhivatali bejegyzés
- A jóváhagyott szerződést benyújtják a földhivatalhoz.
- A földhivatal bejegyzi az új tulajdonost az ingatlan-nyilvántartásba.
- A vevő ezután fizetheti ki a teljes vételárat, ha ezt még nem tette meg.
5. A föld használatba vétele
- A vevő birtokba veheti a földet, és megkezdheti a művelést vagy bérbe adhatja.
Mennyi ideig tart a földvásárlás?
Lépés | Időtartam |
| Adásvételi szerződés megkötése | 1–2 hét |
| Kifüggesztés az önkormányzatnál | 60 nap (2 hónap) |
| Hatósági jóváhagyás (NAK, Kormányhivatal) | 2–4 hónap |
| Földhivatali bejegyzés | 1–2 hónap |
| Teljes folyamat összesen | 4–8 hónap |
Eljárási költségek
A földvásárlás eljárási költségeit több tényező is befolyásolja:
1. Illeték (vagyonszerzési illeték) – Ha a vevő földműves, akkor illetékmentes a vásárlás. Ha nem földműves, az illeték általában a vételár 4%-a.
2. Földhivatali eljárási díjak – Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés díja 6 600 Ft.
3. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) igazolási díja – 10 000–50 000 Ft között lehet.
4. Kifüggesztési díj – Az önkormányzatnál való kifüggesztés díja 10 000–20 000 Ft.
Hitellehetőségek
Igen, lehet hitelt felvenni földvásárlásra, de ennek szigorú feltételei vannak. Magyarországon a bankok jellemzően mezőgazdasági földvásárlási hitelt nyújtanak, amelyet főként őstermelők, egyéni vállalkozók és mezőgazdasági cégek vehetnek igénybe. A hitel fedezete gyakran maga a megvásárolt föld, de szükség lehet további biztosítékra is. Fontos, hogy a Földforgalmi törvény miatt a vevőnek vállalnia kell, hogy maga használja a földet, és legalább 5 évig nem adja el vagy hasznosítja más célra.
A bankok jellemzően a föld vételárának 50-70%-áig nyújtanak finanszírozást, miközben 30-50% önerő szükséges. A hitelfelvétel előtt érdemes alaposan tájékozódni a feltételekről és az elérhető lehetőségekről.
